- Közadattár
     
 
     
 
     
 
     
 

NÉPI DISZÍTŐMŰVÉSZETI SZAKKÖR

Az emberi kéz alkotásai, a kézimunkák nemcsak hasznosságukkal teszik szebbé életünket, hanem a színeik, a felhasznált technikák, az alapanyagok, a kompozíciók egysége révén érzelmileg is gazdagítják mind készítőiket, mind nézőiket, csodálóikat. A szépségnek olyan árnyalatai ismerhetők meg általa, amely más mint a képzőművészet, a zene vagy az irodalom, de ugyanúgy képes feloldani, megnemesíteni.. Ez az érzelem egyszerűbb, de mindenkiben megszülethet. Talán ezért éli reneszánszát a kézművesség, mert visszaad olyan hiányzó, már-már feledésbe merült érzéseket, amelyek a technika fejlődésével – az „egyszer használatos” tárgyak világában – kezdtek eltűnni. Ezeket a kézműves technikával készült használati tárgyakat azonban csak az tudja értékelni és kellően megbecsülni, aki ismeri a készítés módját és a jellegzetességeit. Aki pedig el tudja készíteni őket, arra új csodák várnak, az alkotás, az önkifejezés, a teljes kikapcsolódás felemelő érzése.

A hagyományápolás, a természetes anyagok szeretete nemcsak egy letűnt kor utáni nosztalgia, hanem annál sokkal több: életforma, hitvallás arról, hogy tudjuk hol vannak a gyökereink, tudjuk merre a holnap.

A SZAKKÖR MŰKÖDÉSÉRŐL, MUNKÁJÁRÓL…

A zalabaksai Népi Diszítőművészeti Szakkör 1984-ben alakult és azóta folyamatosan működik. Foglalkozásainkat októbertől áprilisig tartjuk. A létszám 10-15 fő körül változik, a tagok életkora az általános iskolástól a nyugdíjas korig terjed. Az elmúlt két évtizedben 40 fő vett részt a szakkör munkájában, a jelenlegi tagok közül többen is vannak, akik az indulástól kezdve hűségesen kitartanak és varrják szebbnél szebb alkotásaikat.

Az évek során a magyar nyelvterület szinte valamennyi tájegységének hímzéseivel foglalkoztunk, a legkedveltebbek mégis mindvégig a zalai motívumok maradtak. Nagyon szeretjük a zalai fehérhímzést, a szögletes lyukak miatt különleges hetési vállkendőmintákat, a letenyei vőfélykendők hímeiből tervezett terítőmintákat. De a különleges csomóshímzést vagy a subrikálást éppúgy megemlíthetem, mint a borsókát, az azsúrozást vagy a pókozást, amelyeket mindenki nagy örömmel készített.

A zalabaksai Népi Diszítőművészeti szakkör igazi közösséggé alakult, ahová jó járni, kikapcsolódást, felüdülést jelent az itt eltöltött idő. A zalabaksai asszonyok több közös munkát is letettek már az asztalra. 1992-ben, a helyi összefogással épülő római katolikus templom felszentelésére egy zalai fehér lyukhímzéses garnitúrát készítettünk, a templom tíz éves évfordulójára pedig gyönyörű úrihímzéssel díszített terítőkkel leptük meg az egyházközséget.

A községben rendezett kiállításokon rendszeresen bemutatkozunk az elkészült munkákkal, de részt veszünk a megyei kiállításokon is. Volt alkalmunk az országos Élő Népmüvészet kiállításon is szerepelni a 2005-ös évben, melyet az Iparművészeti Múzeumban rendeztek meg.

Horváthné Császár Erzsébet szakkörvezető

Kézművesház

Bemutatótermünket a 2007-es évben nyitottuk meg a nagyközönség elõtt, ahol a betérõ vendégek nem csak gyönyörködhetnek a kiállított tárgyakban, hanem meg is vásárolhatják azokat, s ha tehetséget éreznek, ki is próbálhatják a faragás, a szövés, a kézmûves mesterség megannyi szépséget ígérõ technikáját. Vállaljuk egyedi tervezésû, és kivitelezésû, névre szóló mûvészi ajándéktárgyak elkészítését természetes anyagok felhasználásával (fa, csont, szarvasagancs, szaru, tojáshéj, textil, gyapjú).

Aki ellátogat hozzánk a zalabaksai Kézmûvesházba, felfedezheti azt a csodálatos világot, ahol a formák és színek kínálnak feltöltõdést és pihenést mindannyiunknak. Amennyiben hosszabb idõt szeretnének eltölteni környékünkön a festõi szépségû zalai-, illetve õrségi táj, valamint ezek kulturális értékeinek megismerése céljából, szálláslehetõséggel is állunk rendelkezésükre vendégházunkban.

Néhány szó az alkotókról

Horváth Ottó

Gyermekkorától kezdve nagy örömet jelentett számára, ha egy-egy játékot elkészíthetett. Középiskolásként ismerkedett meg a kovácsmûvességgel. A 80-as évek elejétõl fafaragással kezdett foglalkozni: bútorokat, használati tárgyakat, agancs alátéteket készített, majd 1992-tõl szarvasagancsból és csontból farag használati és dísztárgyakat. Késõbb kisplasztikák készítésébe kezdett, majd következett az újabb szerelem a tojáshéj megmunkálása, melyet faragással díszít. Az áttört rajzolatú mintázatok õsi, szimbolikus motívumokat, bibliai jeleneteket, címereket, életképeket örökítenek meg.

Horváthné Császár Erzsébet

Örök pedagógus, 30 éve foglalkozik tanítással, a népi hagyományok ápolásával, a kézmûves technikák megismerésével és megismertetésével. Világa elsõsorban a textíliákhoz kötõdik. Hímzései közül legkedvesebbek a zalai motívumokat felvonultató munkák. Nagyon szereti a fehér lyukhímzéseket. Munkálkodásában a hímzés mellett ismeri és gyakorolja a batikolást, nemezelést, a szövést és gyöngyfûzést. A tojásdíszítés sokféle technikáját alkalmazza, de a kedvence az azsúrozott, áttört, gazdag felület-megmunkálással készített mívestojás.
 
   
 
Magyarország jelenlegi időjárása
 
  ------------------------------------------------------------
 
Zalabaksa várható időjárása
 
  ------------------------------------  
 
 
  ------------------------------------