Zalabaksa

Zalabaksa története

A település Zala megyében a Lenti-medence északi részén található Lentitől 11 kilométerre északra, Zalaegerszegmegyeszékhelytől pedig 30 kilométerre délkeletre fekszik. A községen halad át a 86-os főközlekedési útvonal.
Jelentős vízfolyása a Kerka patak, mely választóvonalát képezi Hetés, illetve Göcsej tájegységének. A jelenlegi főútvonala mentén húzódott a rómaiak híres és nagyon fontos hadi- és kereskedelmi útja, a nevezetes Borostyán út.

A falu határában késő bronzkori és nagyon sok római kori emléket tártak fel, bizonyítva az ősi múltat. A középkorban Baxafalva, Hegendfelde néven tűnnek fel az első írásos emlékek, melyek 1341-ből valók. Az őstelepülés Szentandrás, mely egy házas hely volt, írásos említése 1287-ből való.
A település a 19. század végén egyesült Györfa kisközséggel, majd 1908-ban Baksát Zala előtaggal látták el, azóta viseli mai nevét. Cup kisközség 1940-ben lett a település része.
A tanácsrendszer kialakulásakor Zalabaksa megtarthatta közigazgatási szerepét 1990-ig. A megye harmadik Községi Közös Tanácsa volt hét településével, amely a rendszerváltozást követően körjegyzőséggé alakult.

A tanács, illetve az önkormányzat vezetése az elmúlt évtizedekben nagyon sokat tett, fáradozott az „élhető település” megvalósítása érdekében. Minden alapvető infrastrukturális elem – vezetékes ivóvízhálózat, csatornahálózat, kábeltévé, telefonhálózat, belterületi utak, járdák, kerékpárút – kiépült.

Az önkormányzat óvodát, iskolát, könyvtárat, orvosi rendelőt, fogászati szakrendelést tart fenn. A Művelődési Háza közművelődés és a művészeti csoportok bázisa. Jelentős művészeti mecenatúrát vállalva minden évben biztosítja egy fafaragó és egy nemzetközi festőtábor megrendezését. Ez utóbbinak a Zala Megyei Művelődési és Képzési Intézettel alapító tagja. A hagyományőrzés szép példáját mutatja a Szépteremtő Kaláka népi díszítő művészeti szakkör több mint két év-tizedes tevékenysége. Kiállításaival sok-sok alkalommal örvendeztette meg nemcsak a helyi, hanem a megye-, illetve országhatáron kívül élő, érdeklődő közönséget. Évente kerül megrendezésre a zsúpcséplő, zsúpkötő verseny, amely már a megye határain túlnőve, külföldi hagyományőrző csoportokat is fogad. Minden évben nagy érdeklődés övezi a munkalovak fogathajtó versenyét.
- A helyi nevezetességek közé tartozik az 1992-ben felszentelt római katolikus templom, amelynek nagyméretű szobrai részben alkotótábori munka eredményeként készültek, és a falu soha nem tapasztalt, nagymérvű összefogásával épült. Kertjében állították fel Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész VilágKirálynéja című alkotását.

A temetőkertben található Bölcs kripta mellett látható egy érdekes és szép síremlék, amelyhez az itt született Kósa Anna tragikus szerelmének balladája fűződik. Az önkormányzat közeli tervei között szerepel a ballada emlékművön történő megjelenítése, továbbá a Baksai cigány muzsikusok emlékoszlopának felállítása, valamint a Zsidó temető kegyeleti parkká nyilvánítása. Magánberuházásként folyik egy múzeum alapítása, amely a múlt relikviái mellett a jelen alkotásait kívánja bemutatni a Zalabaksára látogatóknak.

A helyi Tűzoltó Egyesület a szlovéniai Kobilje tűzoltóival, a település a csíkszeredai művészeti líceummal, illetve Bad Berleburg várossal tart fenn kapcsolatot.